A Világ Egészségügyi Szervezete (WHO), az Európai Unió (EU) és a Spanyol Gyermekgyógyászati Társaság Szoptatási Bizottsága (AEP) az első 6 hónapban kizárólagosan anyatejet ajánlanak, és azt követően, az anyatejet javasolják szilárd ételekkel kiegészíteni, de megtartani mellette az anyatejet legalább 2 éves korig, vagy még tovább, pontosabban addig, ameddig anya és baba szeretnék.

Az anyatej védőhatása közvetlen arányban növekszik a szoptatás időtartamával. A kultúrális előítéletek ellenére sok anya továbbra is választja a szoptatást 2 évnél hosszabb ideig. Ez a természetes dolog, korábban biológiai normának számított.

Néhány szerző összefüggést talált a hosszan tartó szoptatás és a fogszuvasodás kialakulása között, és sok anyát tévesen arra ösztönöznek, hogy korábban leszoktassák gyermekeiket az anyatejről. 

Más okok mellett figyelembe kell vennünk, hogy ha az anyatej okozná a fogszuvasodást, akkor prehisztorikus populációkban találhattunk volna rá bizonyítékot, de ez nem így történt. Másrészt, az emberek körében a fogszuvasodás előfordulása jóval magasabb más emlősökhöz képest, ami azt sugallja, hogy más tényezőknek is szerepe lehet ebben, nem csak az anyatejnek.

A fogszuvasodás fisiopatológiájának és kockázati tényezőinek bemutatása után elemezzük az anyatej fontosságát, valamint összetételét, amely gazdag olyan elemekben, amelyek elősegítik a remineralizációt és a védelmi tényezőket.

Hogyan alakul ki a fogszuvasodás?

Az első gyermekkori fogszuvasodás (CPI) egy krónikus és fertőző betegség, melynek összetett és többtényezős etiológiája van. A fogfelszín demineralizációja következményeként lép fel. A szájban lévő baktériumok lebontják a fogra rakódott glükózt, tejsavat termelve, csökkentik a pH-t, és ez az alacsony pH (5,5 alatt) felelős a demineralizációért.

Ezért a fogszuvasodás kialakulásához több feltétel szükséges:

• Legyenek fogak (nem alakul ki, amikor még nem tört ki).
• Legyenek kariogén baktériumok: leggyakrabban az érintett Streptococcus mutans. A gyerekek száját ezek a baktériumok kolonizálhatják, amikor a szülők akaratlanul megfertőzik vele őket, amikor megpuszilják a gyermeket, megfújják az ételt, vagy ugyanazzal a kanállal adnak a gyermeknek, amivel előtte ők ettek. Bizonyított tény, hogy HA az anyának az elmúlt évben volt vagy van aktív fogszuvasodása, AZ MAGAS kockázati tényező a 3 év alatti gyermekek fogszuvasodásának kialakulásában.
• Szénhidrátban gazdag élelmiszerek fogyasztása: ezek a baktériumok szubsztrátjai, különösen azok a monoszacharidok, amelyek gyorsan metabolizálódnak. A 14% -nál magasabb cukortartalmú élelmiszerek MAGAS kockázatot jelentenek a fogszuvasodás szempontjából. Sok olyan élelmiszer, amelyet korán bevezetnek a táplálkozásba, például a gabonafélék, magas arányban tartalmaznak olyan finomított cukrokat, amelyeknek nem vagyunk tudatában.
• A foghoz ragadt ételek, ha hosszabb ideig vannak a fogon, a megfelelő szájhigiénia hiánya növeli a kockázatot.
• Egyéni fogszuvasodásra hajlamosító tényezők: a nyál mennyisége (csökkent bizonyos betegségek esetén, vagy gyógyszerek használatakor, például az asztmában gyakran használt kortikoszteroidok), az állcsont hibái, a fogfelszín szabálytalan anatómiája és más egyéni körülmények növelhetik a gyermek fogszuvasodásának kockázatát.

Az anyatej tulajdonságai

Az anyatej biológiai szempontból nagyon összetett folyadék, aktívan véd és immunmodulál. Figyelembe kell venni a különböző összetevőit, amikor az anyatej szájüregi egészségre mért hatását vitatjuk:

• Védelmi tényezők, amelyek gátolják a baktériumok növekedését, közöttük: Immunoglobulinek, különösen az Ig A, a laktoferrin, amely elvonja a baktériumoktól a vasat, és csak a belekben lévő receptorok és enzimek jelenlétében szabadítja fel: például a lizozim és a lactoperoxidáz, amelyek antimikrobiális hatással bírnak. Másrészről, az anyatej mikrobiotája fontos szerepet játszik a versenyben: a nem patogén baktériumok ugyanazt a biológiai niche-t veszik igénybe, mint a patogének.
• Az anyatejben található ásványi anyagok, mint a kalcium és a foszfor, valamint a fehérjék, mint a kazein, elősegítik az anyatej remineralizációs tulajdonságát.
• Az arginin és a karbamid olyan összetevők, amelyek növelik a pH-t, és ezáltal csökkentik a demineralizációt.
• Az anyatej megfelelő pH-ja (a pH értéke 7,1 és 7,7 között ingadozik), amely nem változtatja meg a szájüregben a pH-t.

Mindezek az összetevők és azok fiziológiai hatásai magyarázzák, hogy az anyatej önmagában nem kariogén, inkább éppen ellenkezőleg, megelőzi a fogszuvasodás kialakulását.

A szoptatásnak van-e valamilyen kapcsolata a fogszuvasodás kialakulásával? Milyen bizonyíték áll rendelkezésre?

Azok a tanulmányok, amelyek arra a következtetésre jutottak, hogy a hosszú távú szoptatás növeli az első gyermekkori fogszuvasodás (CPI) kockázatát, gyakran nagy módszertani hiányosságokkal rendelkeznek, és nem veszik figyelembe e betegség patogenézisével kapcsolatos tényezőket. 

Másrészről gyakran előfordul, hogy a szakemberek álláspontját személyes vélemények, tapasztalatok vagy előítéletek befolyásolják a hosszú távú szoptatásról.

A tudományos evidenciákra épített irodalomáttekintés eredményeként megállapítható, hogy a legfontosabb tanulmányok, amelyek a területen készültek és magas minőségűek a tervezésük alapján: egy véletlenszerű klinikai vizsgálat (Kramer 2007), 4 áttekintés (Valaitis 2000, Ribeiro 2004, White 2008 és Lavigne 2013), 3 kohorsz tanulmány (Lida 2007, Arora 2011, Hong 2014) és 3 keresztmetszeti tanulmány (Mohhebi 2008, Nunes 12 és Nobile 2014) arra a következtetésre jutnak, hogy NINCS TUDOMÁNYOS BIZONYÍTÉK arra vonatkozóan, hogy ez a kapcsolat fennáll, és rámutatnak sok tanulmány alacsony minőségére a témában. Másrészről, nem találtak olyan tanulmányt, amely bizonyítaná, hogy a korai elválasztás csökkenti a fogszuvasodás kockázatát.

Szintén különösen informatív a különböző antropológiai tanulmányok eredményei, köztük Dr. Palmer munkái, aki a washingtoni Smithsonian Természetrajzi Múzeumban található prehisztorikus időkből származó gyermekek koponyáit vizsgálta (amikor a csecsemők egyetlen tápláléka az anyatej volt, és mindig hosszan tartott a szoptatás), és kimutatta, hogy a vizsgált tejfogak többségében nem volt fogszuvasodás.

Fontos megjegyezni, hogy a szoptatás során a mellbimbó a baba szájának végén helyezkedik el, a kemény és lágy szájpadlás közötti határon, így nem érinti a fogakat, és amikor a mellet masszírozza a baba, a tejet azonnal lenyeli. Másrészről, a komfortszopi során, ha a mellet nem masszírozza a baba nyelve, akkor a tej nem áramlik folyamatosan. Habár a baba elalszik a mellbimbóval a szájában, a tej nem folyik közben, ha a baba nem szopizik. Ha pedig szopizik, azonnal nyeli is le. A cumisüvegből történő etetés esetén azonban fennáll ez a kockázat, hogy a baba elalszik a cumisüveggel a szájában, hiába nem szívja, folyik a tápszer.

Milyen kockázatokkal jár a szoptatás hiánya a szájüregi egészségre?

A szoptatás hiánya növeli a szájüregi egészséggel kapcsolatos kockázatokat, beleértve a szopás-nyelés-légzés funkció zavarát, mivel az izomfejlődés részleges lehet. Szintén befolyásolja a jövőbeli szájüregi funkciók érését, növelve a nem megfelelő nyelés, szájlégzés, rágási diszfunkció, beszédhangok képzésének nehézségei stb. kockázatát.

Azoknak a gyermekeknek, akiket nem szoptattak, nagyobb a kockázata a rendellenességeknek, különösen az nyitott harapásnak. Azonban azoknak a gyermekeknek, akiket szoptattak, minél hosszabb ideig táplálják őket az anyatejjel, annál kevésbé szopják az ujjukat vagy használnak a cumisüveget. Ismert tény, hogy fordított összefüggés van a szoptatás ideje és a káros szájüregi szokások között, mivel a csecsemő a szoptatáson keresztül fedezik komfort szopi igényüket. Ezek alapján a szoptatás támogatása kulcsfontosságú a szájüregi egészség elősegítésében.

Következtetések

NINCS TUDOMÁNYOS BIZONYÍTÉK arra vonatkozóan, hogy a szoptatás és a fogszuvasodás között van-e kapcsolat, DE az anyatejnek bizonyítottan pozitív hatása van az egészségre, ideértve a szájüregi egészséget is. 

Ezért:

Minden egészségügyi szakember, ideértve a fogorvosokat is, felelősséggel tartozik a SZOPTATÁS VÉDELME ÉS PROMOTÁLÁSA iránt, támogatva az WHO ajánlásait, és frissített, bizonyítékokon alapuló üzeneteket kell nyújtania.

Az erőfeszítéseknek arra kell irányulniuk, hogy a gyermekkor korai szakaszában kiemelten kezeljék a szájhigiéniát, tanácsot adjanak a szülőknek azáltal, hogy csökkentsék a gyermek cukorfogyasztásának gyakoriságát, és arra ösztönözzék őket, hogy kerüljék a gyermek szájára adott puszikat, étel fújását vagy étel kóstolást, különösen, ha aktív fogszuvasodás van jelen.

Határozottan közvetítenünk kell az ANYATEJ ÉS SZOPTATÁS összes előnyét, általában nézve és különösen a szájüregi egészségre gyakorolt hatását kiemelve is.

Semmilyen tudományos alapja nincsen annak az állításnak, hogy a hosszútávó szoptatást fogszuvasodást okoz. Lekicsinyli a szoptatás előnyeit, bűntudattal terheli azokat a anyákat, akik úgy döntenek, hogy két évnél tovább szoptatnak, és másokat eltántorítanak attól, hogy folytassák, rossz tanácsok miatt vagy indokolatlan nyomás miatt, elmulasztva ezzel a hosszú távú szoptatás előnyeit.

Forrás: https://www.aeped.es/comite-nutricion-y-lactancia-materna/lactancia-materna/documentos/lactancia-materna-y-caries

Irodalomjegyzék:

1. Organización Mundial de la Salud. Estrategia mundial para la alimentación del lactante y del niño pequeño.1.Nutrición infantil 2.Lactancia materna 3.Conducta Alimentaria 4.Programas nacionales de salud 5.Política de salud 6.Pautas I. OMS, II.UNICEF. ISBN 92 4 356221 5.
2. EU Project on Promotion of Breastfeeding in Europe. Protection, promotion and support of breastfeeding in Europe: a blueprint for action (revised). European Commission, Directorate Public Health and Risk Assessment, Luxembourg, 2008.
3. Hernández Aguilar MT; Aguayo Maldonado J. La lactancia materna. Como promover y apoyar la lactancia materna en la práctica pediátrica. Recomendaciones del Comité de Lactancia Materna de la Asociación Española de Pediatría. AnPediatr (Barc). 2005; 63: 340-56
4. Melissa Bartick MD. The Burden of Suboptimal Breastfeeding in the United States: A Pediatric Cost Analysis. Pediatrics Vol. 125 No. 5 May 1, 2010.
5. Riaño Galan I, Díaz Gómez M. Temboury Molina Mº. C, Hernández Aguilar Mª T. Lactancia materna prologada en: Manual de Lactancia Materna de la Teoría a la Práctica. Comité de Lactancia Materna de la Asociación Española de Pediatría.. Ed: Asociación Española de Pediatría, Madrid 2008. Editorial Médica Panamericana. ISBN 978 84 7903 972 1
6. Emily P, Penman S. Handbook of small animal dentistry, 2nd ed. Pergamon Press, Toronto, 1994
7. Caufield PW, Ratanapridakul K, Alien D, Cutter GR. Plasmid-containing strains of Streptococcus mutans cluster within familiy and racial cohorts: Implications for natural transmission. Infection and Immunity 1988.56:3216-3220.
8. Pedrita Mara do Espírito Santo de Souza, Mariana Almeida Mello Proença, Mayra Moura Franco, VandilsonPinheiroRodrigues, José Ferreira Costa, Elizabeth Lima Costa. Association between early childhood caries and maternal caries status: A cross-section study in São Luís, Maranhão, Brazil. European Journal of dentistry 2015; 9(1): 122-126.
9. Petrechen LN, Zago FH, Sesso ML, Bertoldo BB, Silva CB, Azevedo KP, de Lima Pereira SA, Geraldo-Martins VR, FerrianiVP, NogueiraRD.Levels and complexity of IgA antibody against oral bacteria in samples of human colostrum. Immunobiology. 2015 Jan;220(1):142-6. doi: 10.1016/j.imbio.2014.08.009. Epub 2014 Aug 14.
10. Erickson, PhD ElhamMazhari. Investigation of the role of human breast milk in caries development. Pediatr Dent. 1999 Mar-Apr;21(2):86-90.
11. Kramer MS, Vanilovich I, Matush L, et al. The effect of prolonged and exclusive breast-feeding on dental caries in early schoolage children: new evidence from a large randomized trial (published online ahead of print Sept. 18, 2007). Caries Res 2007;41(6):484-488. doi:10.1159/000108596.
12. Valaitis R, Hesch R, Passarelli C, Sheehan D, Sinton J. A systematic review of the relationship between breastfeeding and early childhood caries. Can J Public Health 2000;91(6):411-417.
13. Ribeiro NM, Ribeiro MS. Breastfeeding and early childhood caries: a critical review (in Portuguese). J Pediatr (Rio J) 2004; 80(suppl 5):S199-S210.
14. White V. Breastfeeding and the risk of early childhood caries. Evid Based Dent 2008;9(3):86-88.
15. Lavigne V. Breastfeeding and dental caries. Clinical Lactation, 2013, Vol. 4-1, 12-16
16. Iida H, Auinger P, Billings RJ, Weitzman M. Association between infant breastfeeding and early childhood caries in the United States. Pediatrics 2007;120(4):e944-e952.
17. Arora et al. Early childhood feeding practices and dental caries in preschool children: a multi-centre birth cohort study. BMC Public Health 2011, 11:28
18. Liang Hong, DDS, Steven M. Levy, John J, Warren, Barbara Broffitt, Infant Breast-feeding and Childhood Caries: A Nine-year Study. PEDIATRIC DENTISTRY V 36 / NO 4 JUL f AUG 14
19. Mohebbi SZ, Virtanen JI, Vahid-Golpayegani M, Vehkalahti MM. Feeding habits as determinants of early childhood caries in a population where prolonged breastfeeding is the norm.CommunityDent Oral Epidemiol. 2008 Aug;36(4):363-9.
20. Nunes AMM, Alves CMC, Araùjo FB, Ortiz TML, Ribeiro MRC, Silva AAM,Ribeiro CCC: Association between prolonged breast-feeding and early childhood caries: a hierarchical approach. Community Dent Oral Epidemiol2012, 40:542–549.
21. Nobile C, Fortunato L, Bianco A, Pileggi C, Pavia M. Pattern and severity of early childhood caries in Southern Italy: a preschool-based cross-sectional study. BMC Public Health 2014, 14:206
22. Palmer B. Breastfeeding and Infant Caries: No Connection. ABM NEWS and VIEWS, The Newsletter of The Academy of Breastfeeding Medicine, 2000, Vol.6, No. 4 (Dec), p27 & 31.
23. F Weber, M Woolridge, J Baum, An ultrasonographic study of the organisation of sucking and swallowing by newborn infants, Dev Med Child Neuro, 1986,19-24.
24. Blanco-Cedres L, Guerra ME, Rodríguez S. Lactancia materna en la prevención de hábitos orales viciosos de succión y deglución. Acta Odontológica Venezolana 2007;45:71-3.
25. Lopes TS, Moura L, Lima MC. Breastfeeding and sucking habits in children enrolled in a mother-child health program. BMC Res Notes 2014;14(7)362. doi: 10.1186/1756-0500-7-362.
26. Moimaz SA, Zina LG, Saliba NA, Saliba O. Association between breast-feeding practices and sucking habits: a cross-sectional study of children in their first year of life. J Indian SocPedodPrev Dent 2008;26(3):102-6.